Különben a város,ha annak nevezhető egyáltalán,tetszett.Tényleg azt lehet mondani,kicsi.Gyönyörű családi házak,az udvar mindenhol szép.A kerteket,amelyek a házak előtt vannak,szép rendben tartják.Szökőkút a ház előtt,díszbokrok,gyönyörűen lenyírt fű!Meseszép!
Az emberek mások,mint itthon.Mosolyognak,kedvesek.Bementem a boltba,olyan,hogy a pénztáros,eladó ne köszönjön,nincs.
Persze,mások az életkörülmények.Jobb és szebb az életük.
Én ott tulajdonképp csak meg voltam fizetve,de,ha megnézzük,hogy dolgoztam heti 6 nap,12 órában,tulajdonképp ahhoz képest egy jó magyar fizetésre joött ki a pénzem.Az órabérben,legalábbis.A magyar minimálbér,plussz napi 30 Euró.Órabérben ez nem sok,hisz volt olyan,hogy hajnali időtől este 5,fél hatig ott voltam.
Az,hogy az ottani magyarok ilyenek lettek,talán ezzel is magyarázható lenne.Hisz tulajdonképp ez nagyon kemény.Alig van szabadidőd,a munka meg tényleg kemény.Fizikailag.Az én tenyerem is teli lett hólyaggal.Az egyik nap volt,hogy valaki megsérült.A késsel beleszúrt a saját szemébe.Valószínű,már túl van egy műtéten,ahol feltöltik a szemgolyóját folyadékkal.
Itthonról most már kezdem néha úgy érezni,lehet,jobb lett volna maradni!!
Mert tudom,hiába várok ,olyan lehetőség úgy sem adódik,hogy annyit keressek,ami fedezi azt,hogy meg is éljek,és a tartozásom is fizessem.
Bár mondhatnám,lehet,szerencsém lesz.Akad most szintén munka,várom a visszajelzést.Budapesten lenne,a részleteket majd hétfőn tudom meg.
Bár van kilátásom Angliai munkára is,szállodába.Még nem döntöttem,mit tegyek.
Természetes,hogy ez lehet talán olyan,hogy átverés lesz.
Tegnap voltam egy angol nyelvtanfolyamon,mondjuk,az,ami ott elhangzott,számomra nem új.Csak gyakorlás céljából lesz jó most hetente kétszer.Keveset tudok,értek a nyelven,talán az,hogy jártam esti gimibe,valami tanulás nélkül is ragadt rám.Bár nehezen beszélek a nyelven,jobb lett volna,ha igazán tanulom is.Pedig azt hiszem,kell,hogy tanuljam újra.Ez az az ország,ahonnan menni kell.Ez,azt hiszem,a hozzám hasonló emberek számára már világos.Elüldöznek a saját hazámból,ahol a munka értéke a nyomor.
Nem tudom,mit fogok most majd lépni.
De,ha belegondolok,tulajdonképp sok választásom nincs is.Ha maradok,a gondjaim is maradnak.Ha megyek,otthontalanul,de talán megélek a két kezem munkájából.Vagy előveszek egy jó erős kötelet,és kipróbálom ,milyen azon lógni.
Tulajdonképp ezek az alternatívák nyitottak,más nincs.
Kötelezettségem nincs,a gyerekeim felnevelve,a szülők eltemetve.Az utolsó időkben mellettük voltam,tisztességgel teljesítettem azt,ami kötelességem volt.
Úgy hogy az,amit utoljára írtam,sztóba is jöhet.Csak hiába mondják,gyávaság megtenni,mégis nehéz azért.Félek,hogy túlélem.És tudom,sokan azt bolondnak tartják,aki megteszi.Bár én tudom,hogy inkább már ebben az országban élni bolondság.
